v. ~SZÓLIT, (le-szólít) ösz. áth. Szóval eszközli, hogy valaki bizonyos emeltebb helyről lemenjen, lelépjen, leszálljon. A kicsapongó szónokot leszólítani a szószékről. A mászkáló gyermeket leszólítani a falról, fáról. Parancsolva, kérve, híva leszólítani valakit.
"Mennyei seregét égből leszólítá."
Zrínyi.