, (le-vagdal) ösz. gyak. áth. 1) Valamely éles eszközzel folytonosan ismételve, gyakran vágva leválaszt, leszakaszt valami részeket a velök belső összeköttetésben levő részektől. Levagdalni a fák ágait. Régen az elfogott ellenség füleit, orrait levagdalták. 2) Szélesb ért. erőszakosan, és egymásután többet leüt, lecsap, leejt. A tábor számára száz ökröt, ezer juhot vagdaltuk le három nap alatt. A dühös ellenség, akiket ért, mind levagdalta. V. ö. VAGDAL.