, (le-okád) ösz. áth. Valakit vagy valamit okádva leönt, lemocskít. A részeg ember leokádta ivótársát. Leokádni az asztalt, ágyat. E szóból tréfásan lett leokádia, kétes értelmü szó. Mintha t. i. Leokádia napja volna, midőn azt mondják valakiről, hogy Leokádia napját tartotta, mi azt jelenti, hogy okádott. V. ö. OKÁD.