, (le-ülepědik) ösz. k. Mondjuk általán folyó nedvbe vegyített, vízen úszó, lebegő kisebbféle, vagy könnyebb testekről, midőn akár saját nehézkedésöknél, akár annálfogva, hogy nedvvel megtöltek, a fenékre leszállanak, s mintegy lerakodnak. Leülepedik a homok, a mustban levő seprü. A felrázott eczetben az úgynevezett eczetágy leülepedik, ha nyugodni hagyják. V. ö. ÜLEPĚDIK. Innen átv. ért. am. bizonyos nedv megtisztúl, meghiggad. Az eczet, a bor, a víz leülepedett.