, (le-et-ez-ik) k. m. létez-tem, ~tél, ~ětt, par. létezzél. Mondjuk mindenről, ami valósággal van, mi nem egyedül a képzelődés tárgya, hanem a tapasztalaté is. Létezik, amit látunk, hallunk, tapintunk, izlelünk, szagolunk. Nem tulajdon értelemben mondjuk arról is, ami csak gondolatunkban, képzelődésünkben van. Ez csak gondolatban vagy képzelődésben, de a valóságban nem létezik.