, (le-tart) ösz. áth. 1) Valamit lefelé hajló irányban tart, vagyis úgy tart, hogy lefelé lógjon, álljon. Letartani a kezeket. 2) Valamit lefoglal, nem engedi, hogy valaki elvigye. Adósság fejében letartani valakinek bútorait. 3) Midőn a menést jelentő ,tart ige szolgál alapúl, am. lefelé irányozva megyen. A hegyről letartani a völgybe. A Pestről délfelé kivonuló utasok letartanak Soroksár felé.