, (le-szakad) ösz. önh. Általán, azért száll alá, vagy esik le, mert amin tartózkodott, az valamely oknál fogva fogódzó pontjaitól elvált; pl. Leszakad a csizma sarka, talpa, ha a varrása elkopik. Leszakad a padlás, ha a gerendák végei elrohadnak. Leszakad a könyv táblája, ha a varrás vagy enyv többé öszve nem tartja. Leszakad a jég, ha kelletinél nehezebb terhet visznek, vagy sok ember megy reája. Az éretlen gyümölcs nehezebben szakad le, mint az érett. V. ö. SZAKAD.