, (les-el) mai napság csak elvont törzse leselg és leselkědik igéknek; azonban régente önállólag is divatozott, pl. a Debreczeni Legendáskönyvben: "Az nömösembör miért (= mert) tudja vala, hogy sok helyön leselnéje (= lesnéje, azaz lesné) őtet". (Toldy F. kiadása. 20. l.).