, (le-ránt) ösz. áth. Rántva, azaz helyéről hirtelen s erőszakosan elkapva lehúz valakit v. valamit. Valakit lerántani a lóról. A népszónokot lerántani a szószékről. A palástot lerántani valakiről. A fölfeslett bőrt lerántani. Birkozó társát magával lerántani a földre. Az asztalról lerántani az abroszt. Lerántották a négy körméről. (Rm.). V. ö. RÁNT.