, (le-rak) ösz. áth. 1) Bizonyos holmit, pl. árukat, szállitványt valamely helyre letesz. A szekérről lerakni a lisztes zsákokat. A gyümölcsöt lerakni a pinczébe. A zöldséget lerakni a verembe. A nagy teher egy részét lerakni. A ládákat lerakni a hajó fenekére. 2) Mondjuk folyó testekről, midőn bizonyos részeiket, vagy a beléjök vegyült idegen testeket fenékre sülyesztik. Az árvíz sok homokot és gazt rakott le a partokra. A czementvíz rézrészeket rak le. 3) Átv. ért. valakit jól megszidva lehurogat, s mintegy a becsültetés fokáról leszállít. Kicsapongásai miatt lerakni valakit. V. ö. RAK.