, (le-rakodás) ösz. fn. Cselekvés, midőn valaki bizonyos terhet, szállítványt magasb helyről alantabb helyre főleg szekérről némi rendben lehelyezget, pl. midőn a vásáros kalmárok, mesteremberek stb. áruikat sátor alá, vagy állásokra, ponyvákra lerakossák. A lerakodás könnyebb mint a felrakodás. A hajóról kirakodni mondják. V. ö. LERAKODIK.