, (len-g-et) áth. m. lenget-tem, ~tél, ~ětt. par. lengess. Valamely könnyü, vagy foszlány testet lengővé tesz, azaz gyöngéd mozgásba hoz. A szellő lengeti a nádat. A fejnek mozdításával lengetni a hajfürtöket. A kaczér nő lengeti fehér kendőjét, fátyolát. A hullámok lengetik a hinárt. Szélesb ért. mondható nagyobb testekről is, midőn könnyen mozognak. Lengetni a bölcsőt. A hullámok lengetik a csónakot. V. ö. RENGET.