, (len-g-ed-ěz) gyakor. önh. m. lengeděz-tem, ~tél, ~ětt, par. ~z. Gyöngéd kifejezéssel mondják különösen a szellőről, midőn fujdogál, s ereje csak a könnyebb testeket, pl. faleveleket, fűszálakat hozza mozgásba. Esti szellő lengedez a fák lombjai között. Mondható a szellő által ingatott könynyü testekről is, pl. Lengedez a fa levele, a nád. Lengedez a fátyol. Átv. ért. Lengedez a hír, másképen: szállong. "Lengedezett az Bosznai Bassa felől való hír, hogy Budához száll táborba." Gr. Eszterházy Miklós levele 1626-ból. (Magy. Tört. Tár. VIII. köt. 6. lap.).