, (len-d-ěk) fn. tt. lenděk-ět, harm. szr. ~e v. ~je. Növénynem a kétfalkások seregéből és tízhímesek rendéből; csészéje tövön tompa, öt fogu, anyaszála szálas, felhajlott, egyenes, levelei szárnyasak, kacstalanok. (Orobus). Fajai között legismeretesb a tavaszi lendek (orobus varvus), máskép: kakuk borsó v. vad lendek, v. néhutt: bükköny is. Az n és d megfordítva némely vidékeken: lednek. Gyöke len egy a lencse gyökével, minthogy e két növény külső alakra nézve igen hasonló egymáshoz, nevezetesen szárra és virágra. A lendek magva ugyan nem lapos, mint a lencséjé, de az úgynevezett fehér lendek magva szinre a lencséhez némileg hasonló. Néhutt lednek-nek hívják a ló- v. abrakbabót is.