, (káty-ó) fn. tt. kátyó-t. Gyöke a megnyujtott hangutánzó katy, koty. Jelent esős időben a szekérutakon kivájt sárgödröt, melyben a kerék kattyan, kottyan. Módosítva: Kátyol, kátyu. Máskép: göczke, azaz döczke, mivel a szekeret döczögteti. Alsó Tiszamelléken jelent nádból csinált nyilat is, melylyel a gyermekek játszanak.