, (kasz-a-as) fn. tt. kaszás-t, tb. ~ok, harm. szr. ~a. 1) Munkás, ki holmi növényeket kaszával vág. A kaszások beállnak a rétbe, rendeket vágnak, kaszát fennek, köszörülnek. 2) Háboruban fordított kaszával fegyverkezett ember. 3) Csillagzat az égen, l. KASZAHÚGY. 4) Igen hosszu lábu pók, melynek lábai kasza gyanánt szétgörbednek.