, (kül-terjileg) ösz. ih. Valaminek külterjét véve, kifelé hatva. Ellentéte: belterjileg. Külterjileg mozdítani elő a nyelvet, azaz rajta lenni, hogy minél többen értsék és beszéljék; belterjileg mozdítani elő, am. minél müveltebbé, gazdagabbá tenni.