, (kuv-ad) önh. m. kuvad-t. Mondják általán oly testekről, melyeknek héjai, kérgei, burkai elválnak. Kuvad a kenyér, midőn héja fölkel, s belül üreg támad. Kuvad a ház oldala, midőn tapasza fölreped és elválik. Nem más, mint a kopad, kovad, köved, köped szók módosulata. A székelyeknél egy jelentésü guvad szóval is. Egyébiránt V. ö. KOPAD, KÖPED.