, (kül-föld) ösz. fn. Mind azon föld, vagyis ország vagy tartomány stb. mely valakinek hazáján kivül esik, az reá nézve külföldnek mondatik; ellentéte belföld, haza, hon. Innen e szó viszonylagos jelentéssel bir, mert amely ország, pl. a magyarra nézve külföld, az egy másra nézve, ki benne született és lakik, belföld. Külföldre utazni, vándorolni. Külföldről szállitott áruk.