, (kül-ek-ěd-ik) k. m. külekěd-tem, ~tél, ~ětt. Vastag hangon: kulakodik. Minthogy ennek törzsöke kulak v. kulyak öklöt jelent, innen külekedni, tulajdonképen am. öklöződni, ököllel viaskodni, szélesb ért. birkozni; sőt származására nézve is némi csekély betüáttétellel azonos ökölködik szóval.