, (kun-cs-og v. kum-cs-og) gyak. öhn. m. kuncsog-tam, ~tál, ~ott. 1) Tulajd. ért. meggörbedt, gornyadt testtel álldogál. 2) Átv. ért. magát túlságosan megalázva, hajlott testtel könyörög. Mondják leginkább esennen kérő gyermekekről, és nyomorult szegényekről. Gyöke a görbedést, hajlást jelentő kun v. kum.