, elvont gyök, mely meg van 1) a kulacs, kulcs, kullancs, kullant, kullint, kullog és kulak (kulyak) szókban. Mind ezekben alapfogalom a görbeség, vagy kerek gömbölyü alakzat. Ennélfogva a kul csak némi módosítása a kucz, kuk, kum, kun, kuny törzsököknek, mennyiben ezek is hasonló értelmü származékoknak szolgálnak alapul. 2) Kullant szóban, midőn arm üt, a gyök hangutánzó, s tulajdonképen kol, vagyis kon; kullant tehát vagy kollant, am. konlant (= kon-ol-an-t), azaz úgy üt, hogy az ütött tárgy szinte megkondul bele, pl. fejbe kullantották.