, (köv-et-kěz-et-len-ül) ih. 1) Olyféle okoskodással vagy cselekvéssel, mely az illető előzményekkel öszhangzatban nincsen. Következetlenül állítani vagy tagadni valamit. Ki magára nézve vallási türelmet kiván, az következetlenül cselekszik, midőn más vallásuakat üldöz. 2) Eredménytelenül, siker nélkül.