, (kub-ó, ku-v-ó) fn. tt. kubó-t. Oly emberről mondják, ki vastag, bolondos, tágár tréfákat szeret űzni vagy népies szójárás szerént, kutyálkodni, kiről azt is szokás mondani, hogy nagy kutya; néha pedig hogy nagy kujon. Ezen alapnál fogva valószinüleg egy gyökből eredt a kutya, kuvasz, kuszi szókkal, s eredetileg am. ku-v-ó, azaz kutyálkodó. V. ö. KUJON. Más elemzéssel lehet a kópé szó módosulata is. V. ö. KÓPÉ.