, (kuk-ol-a) fn. tt. kuklyát. Hosszukás, a turózsacskóhoz hasonló szabásu, fityegő gallér, melyet a fejre lehet húzni, máskép: csuklya. Barátok kuklyája. Viselnek ilyet szűreiken Győr, Moson, Sopron vármegyékben a parasztok is. Igen hihető, hogy a fövegnek ezen nemét a barátok ismertették meg a magyarokkal, honnan azt is következtethetni, hogy közvetlenül a latin cuculla származéka: azonban valamint a latin cuculla hang- és fogalmi viszonyban van a cucumer, cucurbita szókkal, hasonlóan, sőt még több rokonhangu és fogalmu szókkal áll öszveköttetésben a magyar kuklya; milyenek: kukó, kukojcza, kukor, kukora, kukoricza, kukorodik, kuksol. Mind ezeknek természeti közgyöke a kerekded gömbölyűre hajlást jelentő kuk.