, (köz-mondás) ösz. fn. Általán, oly mondás, mely hasonló esetekben és alakban köz szokás szerént használtatik, pl. midőn a magyarok a szeleverdi hebehurgya embernek mondják: Hű bele Balázs, lovat ad az Isten, vagy a szökevényről: Búcsút vett a kapufától. A közmondások vagy hasonlatosságon alapulnak, midőn t. i. valamely ujabb esemény egy más régihez hasonló, pl. betekintett, mint bolond Istók Debreczenbe, melyek szorosb ért. példabeszédek, vagy valamely életszabályra vonatkozó igazságot, különösen erkölcsi oktatásokat foglalnak magukban, pl. aki mint vet, úgy arat. Lassan járj, tovább érsz. Nem messze esik alma a fájától. Vannak közmondások, melyek általános igazságuknál fogva majd minden népeknél divatoznak; ellenben némelyek csak egyes népeknél vannak szokásban. Jól felkösd a gatyádat, ez kizárólag magyar közmondás. Egyébiránt minthogy a példa nem más, mint oly valami, amit utánozni, a mi szerént valamit tenni szoktunk: innen széles ért. a közmondások is példabeszédek, mennyiben valamely alapigazságot példáznak. V. ö. PÉLDABESZÉD.