, (közép-út) ösz. fn. Út, mely több, egy pontból kiinduló, vagy egymással párhuzamban elvonuló utak között megyen. Középutat venni, tartani. Átv. ért, a cselekvésnek oly módszere, mely szélsőségeket nem követ. Boldogok a középuton járók. Legjobb a középút. (Km.).