, KÖZELIT, (köz-el-ít) önh. m. közelít-ětt, per. ~s, htn. ~ni v. ~eni. A nyelvhasonlat szerént ez volna eredeti értelme: Valamit közelre hoz, mozdít, vagyis közellé tesz. Ellentéte: távolít, am. távollá tesz, távolra mozdít; hanem a nyelvszokás szerént rendesen önhatólag használtatik közelg v. közeledik helyett, pl. már közelít a kaszálás, aratás, szüret ideje. Azonban meg igekötővel kizárólag átható, pl. Megközelíteni találgatáskor bizonyos mennyiségnek számát, nagyságát.