, (köz-ben) névhatárzó, mert szabatosan nevek után áll, s am. az alatt, mig valami tart, pl. beszéd közben, a beszéd folytában; idő közben, míg az idő foly; út közben, míg az út tart; evés közben, azon idő alatt, midőn valaki eszik. Egyébiránt használják igék előtt is, de ekkor am. közepett, között, pl. közben foly, közben fut, közben fekszik. Midőn kettőztetve mondják, am. néha-néha, olykor-olykor, pl. Közben-közben megnyugszik.