, (közbe-vet) ösz. áth. 1) Valamit úgy helyez, hogy köz gyanánt szolgáljon valamely összefüggő egésznek részei között, pl. midőn az alapmondatot kétfelé osztja, s egy más mondatot tesz közébe. 2) Visszaható névmással, magát közbevetni am. valami ügybe avatkozni, békítés, egyeztetés, engesztelés stb. végett.
"Nem használt, Izabella magát hogy közbevetette."
Horvát E.