, (köv-et-kěz-et-ěs) mn. tt. követkězetěs-t v. ~et, tb. ~ek. 1) Mondjuk cselekvőről, kinek tettei bizonyos elvek szerint intézvék, s ennél fogva észtani, s erkölcsi öszhangzatban vannak. 2) Mondjuk cselekvényről, mely a többi rokonnemüekkel megegyezik. 3) Ritkább használattal annyi, mint sok eredményü, miből sok következik, következménydús. V. ö. KÖVETKĚZIK.