, (köv-et-kéz-et) fn. tt. követkězet-ět, harm. szr. ~e. Elvont ért. eredmény vagy siker, mely valamiből következik. Különösen észtanilag azon állítmány, mely az okoskodási előzményekből bizonyon elveknél fogva szükségképen foly. Erkölcsi ért. a cselekvénynek azon tulajdonsága, mely szerént bizonyos elvekre építve más rokonnemüekkel egyezésben van. Innen, ki így cselekszik, következetes-nek mondatik.