, (köv-et-kěz-et-len) mn. tt. követkězetlen-t, tb. ~ěk. 1) Mondjuk állitásról vagy cselekvényről, mely az előzményekkel öszhangzatban nincsen, valamint oly emberről, ki ilyeténkép okoskodik vagy cselekszik. 2) Aminek eredménye, sikere nincs, miből szükségképen nem foly valami, mi után semmi sem jön. Következetlen merény, esemény, kísérlet.