, (kör-menet) ösz. fn. Széles ért. járás, midőn valamely tért megkerülünk, pl. midőn valamely várost vagy helységet körüljárunk. Nagy körmenetet tenni. Szorosb és egyházi ért. nyilvános imajárat, vagyis ájtatosság, midőn a hivek seregesen szent énekeket zengve, vagy imádkozva utczáról utczára, vagy templomból templomba járnak. Ha ily menet az illető gyülekezet területén túl, vagy meszszebbi vidékre történik, búcsujárás-nak mondatik. Feltámadási, kereszthéti, úrnapi, jubileumi körmenetek. A szentferencziek templomain belül tartatni szokott bőjti körmenet különösen keresztút-nak mondatik.