;(kör-öm-öl) áth. m. körmöl-t. Körömmel hasít, metsz, sért. Körmöl a macska. A verekedő fiúk megkörmölték egymást. Hallod-e te szolgáló, körmöljön meg a holló. (Népdal). Átv. ért. mondják holmi szurós testekről, különösen tüskékről. A csipkebokrok öszvekörmölték arczát, kezeit. Ugyan átv. ért. körmölni valamit, am. utána kapkodni, hogy hatalmába kerítse, mint a zsákmány után leső macska, vagy ragadozó madár tenni szokott. Mondják különösen népies nyelven a leánykerítő férfiakról. Vastaghangon l. KARMOL.