, (kör-ének) ösz. fn. Szoros ért. ének, melyet többen körbe állva énekelnek el. Szélesb ért. társas ének, melyet többen, vagy egyszerre mindnyájan, vagy fölváltva zengenek el. Szinpadi, népies, játéki, borozási körének. A költészetben lantos költemény neme, minden forduló (versszak) végén bizonyon szabályok szerént visszatérő egy vagy két verssorral. (Körvers). A zenészetben valamely zenei mű része, melyben annak fődallama, főgondolatja vissza-visszatér. (Körzene).