, (köp-cz-ös v. köb-cz-ös) mn. tt. köpczös-t v. ~et, tb. ~ek. Vaskos, zömök, vastag testü, tehát gömbölyü, mint a köböl. Gyöke a gömbölyü tömöttet jelentő köp v. köb. Köpczös legény, leány. Rokonok hozzá a pöczös (dagadt), pöczczed (dagad) és a mélyhangu poczos, poczokos, ámbár ez utolsók kizárólag csak a has gömbölyüségére vonatkoznak; továbbá a czöpekes, és a mélyhangu czobókos is.