, (könny-ebb-ěd-ik) k. m. könnyebběd-tem, ~tél, ~ětt. 1) Általán, bizonyos nehézség vagy teher kevesedni, fogyni kezd, s elviselhetőbbé válik. Használják tulajd. és átvitt értelemben. Sorsunk napról napra könnyebbedik. 2) Különösen, a testet nyomó, lekötő bajoktól, szenvedésektől menekülni kezd. Miólta fűrdőket használ, szemlátomást könnyebbedik.