, KANYARIT, (kany-ar-ít) áth. m. kanyarít-ott, par. ~s. 1) Valamit görbén vagy görbére ívalakban hajt, fordít, teker vagy hajít. Parittyát kanyarítani. Veszszőt, pipaszárt kanyarítani. 2) Önh. ért. ívalakú fordulatot teszen. Kézzel, lábbal kanyarítani. A magát nyaló ökör majd ide majd oda kanyarít. Kanyarít legeléskor a barom, midőn hol ide hol oda harap. 3) Áth. ért. valamit görbe ívded alakban kimetsz, kihasít, kijelöl. A kenyérből jó nagyot kanyarítani. A díszkertben görbe utakat kanyarítani. A mezőből egy részt a juhok, vagy ökrök számára kikanyarítani. Disznólábat, borjuczombot kikanyarítani. 4) Átv. hamis uton módon valamit eltulajdonít. Mindent elkanyarít amit ér. 5) Valamit messzéről kezd, pl, nagy feneket kanyarít beszédének.