, fn. tt. könyv-et, harm. szr. ~e. Kicsinyítője: könyvecske. Ha azon tárgynak, melyet e szó jelent, eredeti alakját veszszük tekintetbe, t. i. hogy legrégibb időkben a könyvek tekercsbe göngyölgetett irományok valának, nemcsak legvalószinübbnek állithatjuk, hogy a könyv gyöke a gömbölyűt vagy göngyöltet jelentő köny, lágyabban göny, melyből lett: könyő (s ebből: könyö, könyv, mint eny, enyü enyv, seny, senyü senyv stb.), hanem a régi iratokban, pl. a Tatrosi és Bécsi codexben is igen sokszor még az eredeti könyő alakjában, sőt ismét a régieknél ezen értelemmel magában a gyökben is találjuk, pl. a Passióban (Toldy Ferencz kiadása 74. lap). E tulajdonságától vette nevét a latin volumen; s Adelung szerént a német Buch is am. Bug, biegen igétől. A magyar könyvhöz hangra nézve is hasonló a sínai kiuán (libri sectio), és kiuan (glomerare = göngyölni); de hasonló hozzá a szláv knich és kniga is, melyek épen oly viszonyban állanak a magyar könyvvel, mint γóνυ, genu, Knie a könyök szóval; mely összehasonlitásokból az tünik ki, hogy a magyar könyök és könyv következetesen megtartották eredeti alakutánzó neveiket, míg más nyelvek kivetkőztették ősi formájokból, s valamint a Knie szónak eredetije a hellen γóνυ, hasonlóan a szláv knich-é a magyar könyv, mert ennek eredete és neve a tárgy fogalmával és a hangszervek alakitásával leginkább megegyező, s egy egész rokon értelmü szónemzetséggel áll szoros kapcsolatban. V. ö. KÖ, GÖ, gyökelemeket.
Mai szokott értelemben 1) Több együvé fűzött vagy kötött papir, hártya vagy pergamen levelek, akár tisztán, akár beirva avagy nyomtatva. Rendeltetésre és használatra nézve: számadókönyv, kereskedői könyv, jegyzőkönyv, oskolai, kézi, imádságos könyv (imakönyv), szókönyv, törvénykönyv, ábéczés könyv, szakácskönyv, cselédkönyv, olvasókönyv, zsoltároskönyv, misemondó könyv. Alakjára nézve: kis, nagy, ívrétű, negyedrétü, nyolczadrétü könyv. Könyvből tanulni. Könyvet olvasni. Könyv nélkül tudni, felmondani a leczkét. Úgy beszél, mintha könyvből olvasná. (Km.). 2) Azon tartalom, mely valamely könyvben irva vagy nyomtatva van. Könyvet írni, nyomtatni. Szép, tanulságos, tudományos, bölcseleti, vallási könyv. Haszontalan, erkölcsrontó könyvek.
."Tisztán elmélkedem a bölcs
Természetnek örök könyvéből."
Vitkovics.
3) Valamely irt vagy nyomtatott nagyobb elmeműnek egy-egy osztálya, vagy egyes könyvnek része. Bizonyos munkát két könyvre osztani. 4) A papirgyárakban és kereskedésekben a német Buch utánzásából 24 v. 25 ívet tevő papircsomag, mit azonban inkább koncznak (gomcz) nevezünk, mi vékony hangon köncz, azaz göncz gömcz, s ezen alakban szintén rokon a könyvvel, mert a koncz nem egyéb, mint gom, göm, gömöly. V. ö. KONCZ.