, (könny-ed-ěn) ih. A könnyen határzónak kicsinyitője, s am. épen nem nehezen, vagy magát meg nem erőtetve. Könnyeden érzi magát. Csak úgy könnyeden dolgozni. Kríza J. ezen szóval is értelmezi: könnyüszölleg, mely kétség kivül nem egyéb, mint: könnyű szörleg, azaz könnyű szörrel vagy szerrel; t. i. a székelyek szeretik a lag, leg képzőket, s az r közvetlenül az l előtt könnyen hasonult, mint salló (= sarló), olló (= orló) stb. szókban is. Néha a könnyelmüen szóval rokon, de némileg szelídebb értelemben am. nem sokat törődve valamivel. Könnyeden bánni a pénzzel. Könnyeden venni a bajt. Egészségre vonatkozólag am. jobbacskán, valamivel könnyebben.