, (köl-cs-ön-öz) áth. m. kölcsönöz-tem, ~tél, ~ött, par. ~z. 1) Valakinek kölcsön ad valamit. A szomszédnak néhány napra holmi szerszámokat kölcsönözni. A megszorult jó barátnak pénzt kölcsönözni. 2) Valakitől kölcsön vesz valamit. Két forintot kölcsönöztem pajtásomtól. A csizmát is, mely lábán van, mástól kölcsönözte. 3) A közönséges számtanban am. kivonáskor, ha a kivonandó szám a kisebbitendő számnál nagyobb, az ezt megelőző számból egyet elvesz (egy tízest) és azt a kisebbítendővel öszveköti, hogy azután ezekből a kivonandó mennyiséget lehúzhassa, pl. ha 1111-ből 999-et kivonunk v. kiveszünk.