, (köl-t-öz-és) fn. tt. költözés-t, tb. ~ěk, harm. szr. ~e. Általán bizonyos helyről más helyre menés, rövidebb vagy hosszabb vagy állandó lakás, tartózkodás végett. Különbözik az utazástól, melynek a maradás vagy lakváltoztatás nem kitűzött czélja. Általköltözés, béköltözés, elköltözés, kiköltözés, visszaköltözés. Népek költözése a középkorban. Európaiak kiköltözése Amerikába. A szászok beköltözése Erdélybe. Vándor madarak költözése. V. ö. KÖLTÖZIK.