, (könny-ebb-ěd-és) fn. tt. könnyebbědés-t, tb. ~ěk, harm. szr. ~e. Állapot, midőn bizonyos terhek, nehézségek, melyek a testet vagy kedélyt nyomják, megkevesbednek, s mind a test, mind a kedély szabadabban érzi magát. Különösen mondjuk a betegről, szenvedőről, midőn bajai, kínjai enyhülnek. A bevett gyógyszerek után könnyebbedést érezni.