v. KÖNTÖRFALAZ, (köntöl-falaz) ösz. önh. Székely tájszólás szerint, am. kerülgeti szóval a dolgot, nem akarja egyenesen kimondani, ide s tova forgatja köpenyét. Első alkatrésze köntöl, a csavarodást, második falaz, a mentegetési védelmezést látszik kifejezni, ha ugyan nem idegen nyelvből csúszott be, mint kenterfalaz szónál van érintve.