, (kor-ol-atlan-ul) ih. Általán am. korlát nélkül, be nem kerítve, el nem zárva, szabadon hagyva. Átv. ért. az erkölcsi, és társadalmi törvényeken gázolva, kicsapongólag; a nélkül, hogy az akaratnak bizonyos határ volna szabva. Korlátlanul garázdálkodni az embereken. Korlátlanul uralkodni. V. ö. KORLAT.