, (környül-metél) ösz. áth. 1) Széles ért. valamely testnek körén metszéseket tesz. Környülmetélni a sípnak való ág héját. 2) Szorosb ért. környülmetélni a férfit vagy férfigyermeket, am. a fitymát, azaz a férfivessző makkjának takaró bőrét elmetszeni. A zsidók és mozlimek környülmetélik a férfi kisdedeket.