, (kör-m-ed) önh. m. körmed-tem, ~tél, ~ětt. Sándor István szerént am. valamely híg test öszvehuzódik, különösen fagy által, pl. körmed a sár. Rokon az öszvehuzódást jelentő görbe, görcs, görnyed szókhoz, melyek ismét az öszvemenő s mintegy öszvehuzódó vonalt jelentő kör szóval állanak köz viszonyban.