, (kör-öz-tet) mivelt. m. köröztet-tem, ~tél, ~ětt. par. köröztess. Valamit bizonyos körben járat, vagyis úgy bocsát el, hogy kézről kézre menve bizonyos kört megtegyen. Különösen használtatik levelekről, tudósitásokról, parancsokról, s holmi mutatványokról, adományokról, stb. melyeket kézről kézre lehet adni.