, (köb-öl-ös) mn. tt. köblös-t v. ~et, tb. ~ek. 1) Amibe egy köbölnyi valami bele fér. Köblös zsák. Köblös föld, melybe rendesen egy köbölnyi magot szokás vetni, egy hold. (A székelyeknél Cserey Elek szerént félhold is). Köblös kosár, szapuló V. ö. KÖBÖl. 1) A székelyeknél gomba neme, mely a gabona közt terem, akkora, mint egy nagy egér füle, némelykor teli apró maggal, mely elein veres, később megbarnúl. Az aratók abból jövendölik meg a gabona eresztőségit, ha t. i. sok mag vagy kevés van benne. (Kriza J.).